Skip to Content

A tó halai

A tó északnyugati sarkán 2008 tavaszán egy addig nádassal borított öblöt kitisztítottak, hogy a halak számára ívóhelyet alakítsanak ki. Szaporodás tekintetében az összes gerinces közül a halak függenek legjobban az időjárástól. Legtöbb hazai halfajunk ívása a 18–20 C°fokos hőmérsékletű, tiszta vízben általában április végétől június elejéig tart. Ívóhelynek pedig sekély vízben a fűzfa vízbe lógó gyökereit (harcsa), vagy a frissen elárasztott növényzetet választják.

Az alábbi lista azokat a halakat tartalmazza, amelyeket a búvárok láttak vagy a horgászok kifogtak a tóból. Néhány közülük hosszú idő óta nem bukkant elő, pl. a pisztráng, míg másokat rendszeresen horgásznak, s évente telepítenek (ponty, amur, kárász, keszeg, harcsa).

Telepítéskor védett halak is kerültek a tóba, ezek aláhúzásal jelöltek.

A következő halakkal találkozhatunk a vízben: 

harcsa (Silurus glanis, 1.), csuka (Esox lucius, 2.), kősüllő (Sander volgensis, 3.) sügér (Perca fluviatilis, 4.), kárász (Carassius carassius, 5.), ponty (Cyprinus carpio, 6.), amur (Ctenopharyngodon idella 7.), balin (Aspius aspius 8.), compó (Tinca tinca 9.) botos kölönte (Cottus gobio), felpillantó küllő (Gobio uranoscopus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), tarka géb (Proterorhinus marmoratus).

   

            Harcsa       Csuka      Süllő
                                 1.                                                            2.                                                            3.
            Sügér       Kárász      Ponty
                                 4.                                                            5.                                                            6.
            Amur       Balin      Compo
                                   7.                                                            8.                                                            9.


Theme by Dr. Radut.